2013. 09. 18.

Matty

Hm. Azt hiszem már illendő jelentkeznem egy kirándulás utáni beszámolóval, hát elhoztam. Lehet, hogy ezzel sokan nem értenek egyet, de nekem összességében tetszett. És lehet, hogy ezért sokan meg fognak kövezni, de nekem a túra is tetszett... Szeretek csak úgy menni a semmibe, árkon-bokron keresztül, olyan helyeken, ahová a legtöbb embernek eszébe sem jutna betenni a lábát. Egyáltalán nem zavar, sajnos-nemsajnos beleszülettem ebbe a túrázós-eltévedős-utatlevágós világba, és meg is szerettem. Nem hiába neveztek ki - miután Zoli töltötte be a túravezetői posztot - altúravezetőnek... :P Mondjuk azért a bongáncsok szedegetése a ruhámról nekem se nagyon jött be...
Pécs nagyon szép volt, főként mivel Zolival szereztünk lufit. Így egy cseppet lemaradtunk a társaságtól és T. előadásáról a dómban, de megérte! Lett egy lufim! :D Ami később, miután Dóri hazament és így csak huszonheten maradtunk, T. keze nyomán a 28. diákká avanzsált...  Pécsből ami még leginkább megmaradt, az a fotózkodás Jankó tanárnő gimije előtt, meg az úgynevezett "Bűnös élvezetek kicsiny boltja", ahová, miután megláttuk, egyszerűen muszáj volt bemennünk. Jobbnál jobb dolgokat találtunk bent a belga csokitól a füstölőkön és pipákon át a vízipipadohányig. Meg a csövelés az Árkád előtt, ahol az éneklés vagy a pantomimezés (természetesen ezüstre festett bőrrel) mellett még jó sok minden megfordult a fejünkben (és párat néhány pillanatra ki is próbáltunk), amivel ott és akkor pénzt tudtunk volna keresni...
Szigetvár is király volt, főleg a ruhák, amiket felpróbáltunk, meg a harcbemutató. A borkóstoló is tetszett, voltak köztük tényleg finom borok. Aztán még énekeltünk is jó sokat, bár általában nem túl sokan... Meg unoztunk - szokás szerint - meg lajosoztunk :D. Beszélgettünk jó sokat - egyik éjjel negyed 5-ig, ami vicces volt, mert a többiek nem akartak nyitott ajtónál aludni, így T. adott nekik egy walkie talkie-t, hogy tudjanak szólni, ha ki akarnak jönni, és kívülről bezártam őket... -, amiben általában a szokott módon vettem részt - vagyis főként figyeltem és hallgattam... -.- Nem is én lennék, ha meg mernék szólalni. Habár van, aki úgy gondolja, hogy már kinyíltam... Khm.
És nem utolsó sorban megünnepeltük T. szülinapját is, ami kimondottan jól sikerült - főleg az ajándékválasztás (amiben, megjegyzem, én is segédkeztem :D).
Hát, biztosan hagytam ki valamit, legfőképp a fotókat, de sajnos a képválogatáshoz már túl alacsony az energiaszintem, így hát azokra még várnotok kell, de ígérem a következő bejegyzéssel érkeznek.
A dalt, amit hoztam, nagyon szeretem, és azért kerül fel, mert - sok más egyéb között - ezt is énekeltük a kiránduláson. És hát, azért nem semmi, amit lenyom benne a szintis... :)
http://www.youtube.com/watch?v=MgTSfJEf_jM

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése