2014. 11. 17.

Szalagavató

Hát sziasztok! Jó rég írtam már. Elnézést kérek és mondanám, hogy végre letudtuk a szalagavatót és mostantól máshogy lesz, de nem szeretnék valótlant állítani, mert ezután se lesz sokkal több időm. Ez egy ilyen év (bár szerintem a következő sem lesz lazább...), de igyekszem. A szalagavató. Lehet, hogy ezzel egyedül vagyok, de én egyáltalán nem éreztem meghatónak, szomorúnak vagy épp nagyon meghatározónak. Egy esemény volt az életünkből, amire nagyon sokat készültünk azért, hogy minden simán menjen és végül az egész szórakozás legyen, hogy jól érezzük magunkat. És jól is éreztük magunkat. Persze azért most büszkén viseljük a szalagot, ami hirdeti, hogy mi koptatjuk itt legrégebb óta az iskolapadot, de nem érezzük a súlyát. Ez még a bulizásról szólt, majd a ballagás... Na de elég a filozofálgatásból. Lényeg a lényeg, nagyon jó volt az egész. A műsor nagyon tetszett, jó, hogy ilyen zenésre vették a figurát(bár azzal elásták magukat, hogy nem vetítették le a kis kori képemet... :@:P), a szalagtűző zenénk a legjobb volt - leszámítva a szöveget a végén xD; a táncot meg iszonyúan élveztem - végre a ruhámra se léptem rá (így az utolsó előadásra épp időben), úgyhogy minden felhőtlen volt :D. Készült rengeteg fotó, úgyhogy ezekből is felkerül néhány. Aztán jött az after party, ami előtt császkáltunk még egy darabig a városban valami ehető után kutatva (én meg megettem a magammal hozott sült hús, rántott karfiol, rizs kombót a kis dobozkámból, stílusosan egy utcai padon :P). A party egész jó volt, főleg az első két óra, amit szinte végigtáncoltunk. Később meg hozzásegítettük Borit szépségkirálynői címéhez, ugyanis ő lett Miss World Is Mine! A közönség hangereje döntött és mi nagyon ordítottunk. :D Négy körül kerültem ágyba és Móni, a kegyetlen már fél háromkor felkeltett, szóval még mindig igen fáradt vagyok. De holnap tablófotózás, szóval ma muszáj lesz végre kialudnom magam...
És néhány kép a végére:










Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése