2015. 02. 13.

84.

Hát szervusztok! Ma nagyon pénteki napom volt (lehet, hogy a tizenharmadika teszi...:D), a végére kicsit úgy éreztem, mintha leszívták volna az agyamat és kongó fejjel keringenék az éterben. Pedig nem is volt túl húzós hetem - még a töri témazárót sem sikerült megírnunk :P -, de valamiért nagyon megterhelt. De legalább három nap múlva már az ókátévét is letudjuk és nyugisabb vizekre evezhetünk. Addig meg hajrá!
Lassacskán közeledni látszik a tavasz is (ha nem is időjárásilag), ma hajnalban a fél hetes buszra rohanva, hosszú idő után először, végre a csillagos ég helyett (nem mintha azt nem szeretném) megint a pirkadatban gyönyörködhettem. Mert tényleg csodás, ezért megéri nulladikra menni (ha azért nem is hogy Czirók tanár úr kísérleteit szemléljük a vetítővásznon...). De gyönyörködtem a napokban másban is, méghozzá a megjavított Nyáregyházi útban. Olyan pompás munkát végeztek, hogy öröm volt nézni. Egész kis sztrádát rittyentettek ide Csévharaszt szélibe, le is fotóztam, hogy megmutassam nektek, tádá:
Szeretlek Magyarország,
szeretlek Csévharaszt!
No de volt ám még valami, amiben gyönyörködtem és ebben aztán tényleg. Ez a dolog egy Kassák-mű volt, nevezetesen A ló meghal a madarak kirepülnek. És ez nem irónia, lehet hogy ezek után azt mondjátok rám: ez az ember nem normális, de nekem tetszett. Őszintén. És ami leginkább  megfogott belőle (persze a stílus és hangulat mellett), az egy négysoros gondolat volt, és ezt a gondolatot zárásképp veletek is megosztanám - elnézést kérve az avantgárd-gyűlölő olvasóimtól :):
"mi mindennel gazdagodhatna az ember egy óra alatt
ha olyan okos lenne mint teszem egy fényképezőgép
de az ember mindig be van csukva s bőre fölött ész-
revétlenül elszaladnak a világok"


https://www.youtube.com/watch?v=jJhKTYC2GLg

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése